Mi a pszichózis?

A pszichózis kifejezés több, egyszerre fennálló kóros lelki tünet összefoglalására szolgál. A pszichózis és a szkizofrénia tehát nem szinonimái egymásnak, de a két kifejezés szoros kapcsolatban áll egymással.

A pszihózis: 

• az agy működésének zavara
• súlyos állapot
• mindig egy jól körülhatárolt időtartamra vonatkozik
• nem önálló pszichiátriai diagnózis, hanem egy tünet együttes elnevezése
• visszafordítható, többnyire orvosi beavatkozással
• nagyon ritka, hogy spontán megszűnik
• nem csak szkizofréniában, hanem más pszichiátriai betegség esetén is előfordulhat ( például nagyon súlyos depresszió, felhangoltság, bipoláris affektív zavar, szkizoaffektív zavar, paranoid zavar vagy időskori súlyos elbutulás - ppéldául Alzheimer betegség - esetén)
• bizonyos testi betegségek következtében másodlagosan is kialakulhatnak pszichózishoz közel álló állapotok (ugyanis a testi betegségek következtében az agy működése kórossá válhat)
• szkizofréniás betegek esetében a betegség lefolyása során vannak olyan időszakok, amelyek pszichotikus állapottal jellemezhetőek, azonban a betegség egyensúlyi állapotában ilyen pszichotikus tünetek nincsenek jelen ( tehát egyensúlyi állapotban a páciens nem pszichotikus)
• a pszichózis tünetei változatosak.

Összességében úgy fogalmazhatunk, hogy a pszichotikus állapotban lévő személy és a valóság, a realitás közötti kapcsolat megszakad, vagy legalábbis fellazul. Ennek következtében a pszichotikus állapotú személy másképpen látja, érzi, értelmezi a körülötte lévő világ eseményeit, történéseit, mint egészséges társai. Más dolgokat tart fontosnak, jelentősnek, esetleg fenyegetőnek, mint azt a valóság diktálná, emiatt mások számára esetleg furcsán, érthetetlenül viselkedik, mindennapi funkciói súlyosan károsodhatnak.

Gyakori tünetek a téveszmék és a kóros észlelések, más néven hallucinációk. Szkizofréniában a betegség lefolyása során pszichózissal jellemezhető állapotok, időszakok váltakoznak nem pszichotikus állapotokkal. Emellett szkizofréniában egyéb tünetek is megfigyelhetők, amelyek súlyossága betegenként változó, illetve különbözhet ugyanazon beteg esetében is a betegség lefolyása során.

Testi betegségek, amelyek pszichotikus állapottal járhatnak együtt: epilepszia, daganatok, az agy különböző gyulladásos megbetegedései, mérgezések, agy sérülések, agy szerkezeti eltérésével járó megbetegedések. Számos tudatmódosító szer okozhat pszichotikus állapotot, mind aktuális alkalmazásakor, mind tartós, elhúzódó bevitelt követően, egyéni érzékenységtől függően (ilyen például az alkohol, a kokain, az amfetamin, a hallucinogének). Számos egyéb ok mellett pszichiátriai következményeik miatt is veszélyes ezen szerek alkalmazása.

A pszichiátria betegségek klasszifikációja, a szkizofrénia diagnosztikai kritériumai

Egészen az 1960-as évekig a pszichiáterek nem tulajdonítottak nagy jelentőséget a pszichiátriai betegségek osztályozásának, elsősorban azért, mert a pontos diagnózis a terápia megválasztásában nem játszott szerepet, hiszen fejlett biológiai kezelések nem álltak rendelkezésre. Akinél lelki jellegű megbetegedést tapasztaltak, elsősorban különféle pszichoterápiás kezelési módokat választottak.

Később a gyógyszeres kezelési módok, a kivizsgálási módszerek és a betegségek járványtanának fejlődésével mindinkább szükségessé vált, hogy a szakemberek a betegségeket egységesen ítéljék meg, és ezt követően a legmegfelelőbb kezelésben részesítsék a betegeket.

Ennek az igénynek a kielégítésére szakemberek csoportjai két általánosan elfogadott osztályozási rendszert dolgoztak ki.

Az egyik, amely leginkább az Amerikai Egyesült Államokban terjedt el, az úgynevezett DSM-IV-TR, amely a Diagnostic and Statistical Manulal of Mental Disorders negyedik átdolgozott kiadásának rövidítése. Ezt a rendszert az Amerikai Pszichiátriai Társaság állította fel. Összesen 17 jelentős pszichiátriai betegség kritériumait tartalmazza, leírja a legjelentősebb tüneteket és tünetcsoportokat, a tünetek fennállásának idejét, a tünetek hatását a mindennapi élet funkcióira valamint a lehetséges elkülönítendő betegségeket is. A diagnózis magában foglalja a fő pszichiátriai kórkép (pl. szkizofrénia, depresszió, stb.) mellett az egyéb járulékos lelki betegségeket (pl. személyiségzavarokat), a társuló testi betegségeket, az aktuális szociális vagy lelki stressz tényezők jelenlétét, valamint a beteg funkcióját a mindennapi életben.

Európában, így Magyarországon is a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának 10. kiadása, a BNO-10 szolgál hasonló célokat. Lényegében hasonló elven jött létre, bár ez a rendszer összesen 10 nagy kórképet különböztet meg. Ezeken belül számos alcsoport létezik, amelyek száma mintegy 300-at tesz ki. A BNO-10 kevésbé szigorú kritériumok szerint épül fel, a betegség fő tüneteit, ezek kombinációját, időbeli lefolyását tartalmazzák. Eltérően a DSM-IV-TR-tól, a BNO-10 valamennyi (tehát nem csak pszichiátriai) betegség diagnosztikai kritériumait tartalmazza, a pszichiátriai betegségekre F kezdőbetűből és egy ezt követő négyjegyű számból álló kód utal.

A pszichiátriai betegségek osztályozása és diagnosztikai kritériumainak létrehozása azért is indokolt, mert • eltérően más, például belgyógyászati betegségektől • a lelki betegségek objektivizálására kevés biológiai mérőmódszer áll rendelkezésre (szintén egy belgyógyászati kórképet, a cukorbetegséget állítunk ellenpéldaként, ahol bizonyos vércukorértékek mérésével egyértelmű diagnózist lehet felállítani). A pszichológiai tesztek és a tünetbecslő skálák mérőszámai segítséget jelentenek, de műszeres vizsgálat (például röntgen, vérvétel) a betegség diagnosztizálására a mindennapi gyógyító gyakorlatban nem áll rendelkezésre, bár a betegek és hozzátartozóik gyakran igényelnék ezt. A tudomány mai állása szerint nem létezik olyan műszeres vizsgálat, amellyel a diagnózis bármely lelki megbetegedés tekintetében felállítható, ezért is fontos egyértelmű, konzisztens osztályozási és diagnosztikai rendszerek létrehozása.

Referenciák:

• A pszichiátria magyar kézikönyve. Szerk.: Füredi János. Medicina, 1998.
• Pszichiátriai az ezredfordulón. Szkizofrénia. Szerk.: Bitter István, Füredi János. Medicina, 2000.
• www.psychiatryonline.com
• www.lelekbenotthon.hu
• www.nami.org
• www.pszichiatriaikollegium.hu
• www.mpt.iif.hu
• www.ec.europa.eu

A Bristol-Myers Squibb Kft. nem vállal felelősséget a linken található információk tartalmáért!