Bizonyos tényezők azonban statisztikailag jobb kimenetelt jósolnak elő, így például:

• Hirtelen, heveny betegségkezdet
• Az epizód rövid ideig tart
• Korábban nem volt hasonló állapot
• Vannak érzelmi hullámzásra utaló tünetek
• Betegségkezdet idősebb korban
• Paranoid típusú szkizofrénia
• Rendezett szociális körülmények, társas kapcsolatok megléte (házastárs, szülők)
• Munkahely megléte
• Jó együttműködés a gyógykezeléssel
• Női nem

Más tényezők rosszabb kimenetellel szoktak együtt járni:

• Lappangó, elhúzódó betegségkezdet, hosszú prodróma szak
• A pszichotikus epizód elhúzódik
• Korábban már voltak a betegnek pszichotikus tünetei (még ha azok nem is kerültek orvosi ellátásra)
• Fiatalkori betegségkezdet (gyermekkor, korai serdülőkor)
• Hebefrénia / dezorganizált altípus
• Szociális támasz hiánya, egyedül élő beteg
• Munkahely hiánya
• Rossz együttműködés a kezeléssel
• Férfi nem

Látható, hogy e faktorok közül néhány nem befolyásolható (pl. életkor, nem), másokra azonban a terápiás folyamatban pozitív hatást lehet gyakorolni (pl. családi kapcsolatok rendezésének elősegítése családterápia és a tagok edukációja révén; munkalehetőségek felkínálása, foglalkoztatási rehabilitáció stb.).

Referenciák:

• A pszichiátria magyar kézikönyve. Szerk.: Füredi János. Medicina, 1998.
• Pszichiátriai az ezredfordulón. Szkizofrénia. Szerk.: Bitter István, Füredi János. Medicina, 2000.
• Kuispers-Leff-Lam: A szkizofrénia családgondozása. Gyakorlati útmutató. Coincidencia Kft, 2001.
• www.psychiatryonline.com
• www.nami.org
• www.pszichiatriaikollegium.hu
• www.ec.europa.eu

A Bristol-Myers Squibb nem vállal felelősséget a linkeken található információk tartalmáért.