1. Depresszió: a szkizofréniával élő betegek közel háromnegyed része él meg életében depressziós tüneteket. A gyakori kísérőbetegség tüneteit nem mindig könnyű megkülönböztetni a negatív tünetektől vagy a régi típusú gyógyszerek mellékhatásaitól. A depressziós időszak a prodróma fázisban gyakori, illetve a prodróma fázis nem specifikus tünetei depresszióra is emlékeztethetnek. A depressziós tünetek megjelenésének másik időszaka az akut pszichotikus időszak utáni periódus, amikor a beteg szembesül mindazokkal az epizód következtében kialakult veszteségekkel, kétségekkel. A depresszió tünetei lehetnek: rossz hangulat, kedvtelenség, értéktelenség érzése, szorongás, érdektelenség, bűntudat, alvászavar, étvágy változása, testi tünetek. A depresszió felismerése és kezelése fontos.Kezelésében a hagyományos hangulatjavító gyógyszerek mellett a modern, második generációs antipszichotikumok némelyike is hasznos lehet a beszélgetésen alapuló pszichoterápiás beavatkozások mellett.
   
   
2. A depresszió súlyos esetben öngyilkossági gondolatok kialakulásához vezethet. A betegek 1/3-a kísérel meg öngyilkosságot élete során és 10 százalékuk befejezett öngyilkosság következtében hal meg. Ezért is fontos, hogy a betegek, hozzátartozóik felismerjék a depresszió és az öngyilkossági veszély jeleit, tudjanak beszélni róla és kérjenek segítséget orvosuktól.
   
   
3. Szerhasználat: az alkohol és egyéb tudatmódosító szerek használatának gyakorisága becslések szerint 30-40 százalék, míg a dohányzás gyakorisága közel 90 százalék.
   • Az alkohol és a tiltott drogok használatával a betegek sokszor a szenvedést okozó tünetek, elsősorban a feszültség, szorongás és alvászavar ellen „védekeznek”, azonban hosszú távon ezek a szerek súlyosbítják a betegség tüneteit. A kábítószerek (pl. kannabisz, stimulánsok) kiválthatnak pszichotikus tüneteket korábban egészséges személyeknél is, s az idegrendszer érzékenységétől függően tartós pszichiátriai betegséget is eredményezhetnek. Az alkohol fogyasztásához a kölcsönhatásoktól való félelem miatt gyakran a pszichiátriai gyógyszer elhagyása társul, emellett az alkohol egyéb belszervi elváltozásokat is előidéz.
   • A dohányzás légzőszervi és szív-érrendszeri elváltozásokat okoz. A szkizofrén betegek összességében magasabb szív-érrendszeri megbetegedési kockázatnak (pl. koszorúsér betegség, szívinfarktus, gutaütés) vannak kitéve, amelyet tovább fokoz a dohányzás.
   • A tiltott szerek emellett sokba kerülnek, a többnyire rossz anyagi körülmények között élő betegek kiadásainak jelentős részét tehetik ki.
   • A kávé, kóla fogyasztása megengedett, ugyanakkor a betegségben jelentkező alvászavar, feszültség súlyosságát a nagy mennyiségű koffein fokozhatja.

Referenciák:

• A pszichiátria magyar kézikönyve. Szerk.: Füredi János. Medicina, 1998.
• Pszichiátriai az ezredfordulón. Szkizofrénia. Szerk.:Bitter István, Füredi János. Medicina, 2000.
• Pszichiátria az ezredfordulón. Neuropszichiátria. Szerk.: Tariska Péter. Medicina, 2000.
• Kuispers-Leff-Lam: A szkizofrénia családgondozása. Gyakorlati útmutató. Coincidencia Kft, 2001.
• www.psychiatryonline.com
• www.lelekbenotthon.hu
• www.nami.org
• www.pszichiatriaikollegium.hu
• www.ec.europa.eu

A Bristol-Myers Squibb nem vállal felelősséget a linkeken található információk tartalmáért.