A krízis olyan lélektani helyzet, amelyben a páciens megoldási lehetőségei beszűkülnek. Az állapotot gyakran az elkeseredés, reménytelenség és tehetetlenség-érzés kíséri. Kialakulásában a környezeti stressz és a személyes sérülékenység együttállása kulcsszerepet játszik. Amikor a téveszmék, érzékcsalódások (hallucinációk) és a kusza gondolkodás fokozódik, a beteg eljuthat a krízishez. A krízis időszaka alatt a beteg számára a kórház a legbiztonságosabb hely.
A krízis kezelésének egyik módszere lehet, hogy a krízist kezelő és a beteg egyaránt lehetőségnek tekinti azt, hogy a beteg megtanulhassa, hogyan lehet hatékonyabban kezelni a későbbi krízishelyzeteket. Emellett azt is elsajátíthatja, hogy a későbbiekben hogyan kerülheti el, illetve előzheti meg a hasonló krízisek kirobbanását. Ennek legfontosabb módszere az idejében végzett problémamegoldás lehet. A tanulási folyamat során a beteg és az orvos együttesen kutatják föl és határozzák meg azokat az alapvető problémákat, amelyek előidézték a krízist. A tanulási folyamat részeként a terapeuta indokolt esetben a családi problémamegoldást is szorgalmazza.
Forrás:
A Bristol-Myers Squibb Kft. nem vállal felelősséget a linkeken található információk tartalmáért!
