Miért érdemes regisztrálni?
Kövérség, metabolikus szindróma, cukorbetegség
Ha a köldök magasságában mért haskörfogat férfiaknál 94, nőknél 80 cm-nél több, az hasi elhízásra, és egy összetett anyagcsere zavarra, úgynevezett metabolikus szindrómára utal.
A fejlett nyugati országokban a halálozás leggyakoribb okát a szív- és érrendszeri betegségek jelentik. Ezek még a daganatos betegségek és a tüdőbetegségek halálozási adatait is megelőzik. 2002-ben például a 65 évesnél idősebb korosztályban a szív-érrendszeri halálozás százezer lakosra számítva 1991 volt, míg daganatos betegségekben 1045-en, légzőszervi megbetegedésben pedig 352-en haltak meg.
Ugyanebben az évben az Egyesült Államokban több mint 70 millió ember szenvedett valamilyen szív-érrendszeri megbetegedésben – 20 százalékuknak koszorúér-betegsége volt-, és körülbelül 1 millió ember halt meg a szív- és érrendszeri betegség miatt. A statisztikák annak ellenére sem változtak, hogy hatalmas összegeket fordítottak ezeknek a betegségeknek a megelőzésére és kezelésére egyaránt: 2005-ben 393,5 milliárd dollárt költöttek a szív-érrendszeri betegségek kezelésére. Ennek ellenére ma még mindig a szív-érrendszeri betegségek a korai /idő előtti/ halálozás vezető okozói.
A vezető halálokok között három betegség száma nő egyre dinamikusabban: a kövérség, a metabolikus szindróma és a cukorbetegség. A kövér (testtömeg-index*: 30 kg/m2 felett – a testtömeg index a testtömeg és a testmagasság m-ben kifejezett négyzetének hányadosa, mely az elhízás mértékének meghatározását szolgálja) amerikaiak aránya 1991-ben az ország teljes lakosságát tekintve 10-14 százalékot tett ki. 1996-ban ugyanez 15-19, 2001-ben 20-24, 2004-ben pedig már több, mint 25 százalékot tett ki. A kövérség az egyik legveszélyesebb szív-érrendszeri rizikó, amely jelentősen növeli a szív-érrendszeri események, így az infarktus, a szélütés, a hasi aorta tágulat esélyét.
A zsírsejtek által termelt hormonszerű anyagok /cytokinek/ károsítják az ér belhártyát és érelmeszesedést okoznak. A metabolikus szindróma az elmúlt 10-15 évben megfogalmazott betegség, amelynek középpontjában a hasi elhízás áll. A tünetek között a cukoranyagcsere-zavar, az inzulin hatásának csökkenése (inzulin rezisztencia), zsíranyagcsere zavar és magas vérnyomás szerepel. Ezek egyenként is komoly rizikó faktort jelenthetnek, de a hasi elhízás mellett fönnálló együttes jelenlétük – még ha esetenként egy-egy faktor hiányzik is – az érbetegségek komoly veszélyét jelentik.
Az USA-ban 1994-98 között a férfiak esetében 30,1, nők esetében 45,7 százalékos volt a metabolikus szindróma előfordulási aránya, majd 1999-2000-ben már 36, illetve 51,9 százalék volt ugyanez az arány. Ez annyit tesz, hogy az amerikai férfiak körében 20, a nők esetében pedig 14 százalékkal nőtt a metabolikus szindrómában szenvedők aránya. A betegségben jelentkező cukoranyagcsere-zavar még nem tekinthető ugyan valódi cukorbetegségnek, annak esélyét azonban jelentősen növeli, és már a cukorbetegség megjelenése előtt is fokozza a szív-érrendszeri megbetegedések kockázatát. A 2. típusú cukorbetegség szív-érrendszeri veszélye még nagyobb. E betegségben kétszer-négyszer nagyobb a szív-érrendszeri halálozás, mint a nem cukorbeteg populációban. A koszorúér-halálozás veszélye szintén jelentős: a rizikó nem különbözik például az infarktust már elszenvedett /nem cukorbeteg/ és az infarktus nélküli, de cukorbeteg betegcsoportok között. Ezért mondhatjuk, hogy a 2. típusú cukorbetegség a rizikó szempontjából annyit jelent, mint ha a betegnek már korábban lett volna infarktusa. A cukorbetegség és a metabolikus szindróma együttes jelenléte tovább növeli a veszélyt: egy 12,5 évig tartó követéses vizsgálat szerint /San Antonio Heart study/ ez a helyzet 9,4-szer
nagyobb szív-érrendszeri rizikóval jár.
A szív-érrendszeri betegség civilizációs betegség, melyet az életmód, a táplálkozás, a dohányzás és a mozgásszegény életvitel okoz. Szintén emiatt nő a kövérek, a metabolikus szindrómában és cukorbetegségben szenvedők száma. A megoldás az lehet, ha változtatunk az életmódunkon és a kövérséget előidéző szokásainkon.
Forrás:
A Bristol-Myers Squibb Kft. nem vállal felelősséget a linken található információk tartalmáért!
