A Magyarországon és Európában általánosan használt és elfogadott osztályozási rendszer a domináns tünetek alapján az alábbi altípusokat különbözteti meg:

1. Paranoid szkizofrénia: a tüneti kép előterében a gondolkodás zavara áll, üldöztetéses, megfigyeltetéses téveszmékkel, hallucinációkkal, amelyek általában hanghallások formájában jelentkeznek. Ez a leggyakoribb típus, később kezdődik, mint a hebefrén vagy a katatón altípus.

2. Hebefrénia: általában 15 és 25 éves kor között kezdődik, rossz prognózissal jár együtt, mert hamar kialakulnak a negatív tünetek. Meghatározó tünete a hangulatzavar, a felelőtlen, meggondolatlan, kiszámíthatatlan viselkedés, nem megfelelő reakciók. A gondolkodás és az akarati élet zavara miatt a betegek többsége képtelen az önálló életvitel kialakítására.

3. Katatón szkizofrénia: legjellemzőbb tünete a mozgás súlyos zavara. Szélsőséges túlmozgásos tünetek éppúgy jellemezhetik, mint a mozgás és a reakciók teljes hiányával járó úgynevezett katatón stupor, amely életveszélyes állapotok kialakulásához is vezethet. A fejlett országokban ma már ritkán fordul elő ez a típus.

4. Nem differenciálható szkizofrénia: a szkizofrénia tünetei fennállnak, de a kórkép egyik alcsoportba sem sorolható.

5. Szkizofrénia utáni depresszió: akut epizódot követően kialakuló depressziós állapot, amely elsősorban a negatív tünetekkel jár együtt. Magas öngyilkossági veszéllyel jár. (A szkizofrén betegek 30 százaléka kísérel meg élete során legalább egy alkalommal öngyilkosságot és 10 százalékuk befejezett öngyilkosság következtében hal meg.)

6. Reziduális szkizofrénia: a korábban akut, főleg pozitív tüneteket mutató páciens esetében aktuálisan a maradvány, többnyire a negatív tünetek túlsúlya észlelhető.

7. Szimplex szkizofrénia: lappangva, szinte észrevétlenül alakul ki. Nem elsősorban a pozitív tünetek jellemzik, hanem a szociális, közösségi beilleszkedés súlyos zavara. A szkizofréniával rokon kórképek Számos tudós és kutató gondolja úgy, hogy a szkizofrénia és a hozzá hasonló betegségek közötti átmenet nem éles, hanem fokozatos, és az egyes betegségek egyfajta spektrum tagjait képzik.

A személyiségzavarok felé képeznek átmenetet: ezekben a betegségekben a pszichotikus tünetek nincsenek tartósan jelen

• Szkizotípiás zavar
• Szkizoid személyiségzavar
• Paranoid személyiségzavar
• Borderline személyiségzavar

A szkizofréniánál rövidebb ideig tartó, de hasonló tünetekkel jellemzett pszichotikus zavarok:

• Rövid pszichotikus zavar: kevesebb, mint egy hónapig tartó tünetek
• Akut pszichotikus zavarok: 1-3 hónapig tartó tünetek
• Szkizofréniform zavarok: 3-6 hónapig tartó tünetek
  Számos paranoid állapot:
• Tartós deluzív zavar: a téveszmék kevésbé bizarrak, nincsenek jelen hallucinációk, viselkedés, gondolkodás rendezettebb. Az érzelmi élet betegségei felé képez átmenetet
• Szkizoaffektív zavar
• Bipoláris affektív zavar, pszichózis tüneteivel

Referenciák:

• A pszichiátria magyar kézikönyve. Szerk.: Füredi János. Medicina, 1998.
• Pszichiátriai az ezredfordulón. Szkizofrénia. Szerk.:Bitter István, Füredi János. Medicina, 2000.
• www.psychiatryonline.com
• www.nami.org
• www.pszichiatriaikollegium.hu
• www.ec.europa.eu
• www.lelekbenotthon.hu

A Bristol-Myers Squibb nem vállal felelősséget a linkeken található információk tartalmáért.