Milyen vizsgálatokra számíthat a páciens?

A szkizofrénia diagnózisában nagyon hasonló módszereket alkalmaznak a szakemberek, mint az egyéb mentális betegségek kórisméjének megállapításakor (lásd korábbi fejezet). A folyamat attól is függ, hogy a páciens milyen stádiumban, milyen súlyosságú tünetekkel jelentkezik első alkalommal az orvosnál.

• Enyhe, kórházi felvételt nem igénylő esetekben a kivizsgálás járóbeteg formában történik.

• Sajnos a legtöbb esetben a betegek az első heveny pszichotikus epizód kapcsán kerülnek első alkalommal a pszichiátriai ellátás látókörébe, és ilyenkor a tünetek súlyossága ( például heveny hallucinációk, téveszmék által befolyásolt viselkedés, feszültség, alvászavar, félelmek stb.) miatt kórházi, gyakran akut osztályos felvételre van szükség.

Ezekben az esetekben a látott klinikai kép nyújtja kezdetben a legfontosabb információt, és később, a tünetek enyhülésével, az állapot stabilizálódásával kezdődnek meg részletes vizsgálatok, amikor már a beteg is képes együttműködni ezekkel.

Tekintsük át a vizsgálatokat!

1. A pszichiátriai interjú során hangsúlyos kérdések: aktuális, szenvedést okozó tünetek ( félelem, rossz gondolatok, rossz érzések, megváltozottság-érzés, alvászavar, konfliktusok, mások értetlensége, zavaró észlelések, hangok hallása stb.) ; ezen tünetek kezdete, időbeli lefolyása; esetleges megelőző vagy párhuzamos alkohol- és kábítószer használat; mennyire érzi maga a páciens problémának, esetleg betegségnek a tüneteit?; elfogad-e segítséget?; ha igen, milyen formában? Volt-e a családban más személynek hasonló megbetegedése?

2. A környezet, a hozzátartozók megkérdezése, az úgynevezett heteroanamnázis pszichotikus állapotok esetén különösen fontos, mivel a beteg viselkedésének változását sok esetben először a környezet észleli és pontosabb leírását adják a tüneteknek.

3. A pszichiátriai vizsgálat célzott kérdésekkel, feladatok elvégeztetésével becsüli meg a beteg aktuális állapotát: figyelmi képességét, aktivitását, hangulatát, érzelmeit, indulati állapotát, beszédét, gondolkodását, észlelését, betegségbelátását és ítélőképességét.

4. Általános belgyógyászati vizsgálat ( beleértve a testtömeg, testmagasság és derékkörfogat mérése) valamint ideggyógyászati vizsgálat is szükséges.

5. A pszichiátriai tünetbecslő skálák elsősorban a pszichózis, valamint az esetleg társuló depressziós tüneteinek becslésére szolgálnak. Ezek egy részét az orvos veszi fel , más részüket a beteg maga tölt ki.

6. A pszichológiai tesztvizsgálatok számos formája a személyiség alapvető vonásainak feltárását szolgálja, segíthet feltárni például háttérben húzódó személyiségzavarokat is.

7. A kiegészítő laboratóriumi vizsgálatok, vérvételek fontosak, hiszen pszichotikus állapot számos testi betegséghez is társulhat, amelyeket a szkizofrénia diagnózisa előtt ki kell zárni. Fontos tudni, hogy önmagában laboratóriumi vizsgálattal nem állapítható meg a szkizofrénia diagnózisa! Emellett az esetleges kábítószer-fogyasztás meglétéről is információkat adnak, illetve segítenek a későbbi gyógyszerelés nyomon követésében is.

8. A képalkotó vizsgálatok elvégzése nem rutinszerű, de bizonyos esetekben szükséges lehet. Ilyenek az agyi képalkotó vizsgálatok ( CT - komputertomográfia, MRI - mag-mágneses rezonancia vizsgálat, PET - pozitron emissziós tomográfia), az elektroenkefalográfia (EEG) vagy a hormonális állapot egyéb képalkotó módszerekkel történő vizsgálata.