A szkizofrénia krónikus pszichiátriai állapot, amelyet „pozitív” (hallucináció, érzékcsalódás, szétszórt gondolkodás, ellenséges, furcsa viselkedés), illetve „negatív” (önértékelési zavar, apátia, depresszió, csökkent motiváció, szociális zárkózottság) pszichotikus tünetek jellemeznek. A kognitív és alapvető gondolkodási folyamatok zavara szintén a szkizofrénia alaptünetei közé tartozik, így a betegség jelentős mértékben befolyásolhatja a kreatív gondolkodást, az emberi kapcsolatteremtés képességét, illetve a nyelvhasználat és az érzelemkifejezés folyamatait.

A tévhit szerint ezt az állapotot a „tudat hasadása” okozza. Ez a hibás felfogás a görög szkizofrénia szó félreértelmezéséből ered, amelynek értelme 'hasadás' és „agy” illetve „tudat”. A megnevezés eredetileg arra utalt, hogy ebben az állapotban a gondolkodásmód, az érzelmek, a szándékok nincsenek teljes összhangban, nem képeznek egy szerves egészt, ami a személyiség cselekedeteit irányítaná. A szkizofrén ember életében vannak jó és vannak rossz napok, és vannak olyan időszakok, amikor rosszkedv, sőt reménytelenség tölti el. Megfelelő gyógyszeres kezeléssel azonban kiegyensúlyozhatók ezek a tünetek, és a nyílt kapcsolattartás megértetése, valamint a támogató kezelés segítséget nyújthatnak ahhoz, hogy a szkizofrén ember is munkaképes legyen és teljes életet élhessen.