Bár évszázadok során a szkizofrénia mitikus megközelítése és a tudományos információk hiánya miatt sokféle elképzelés tartotta magát a betegség okaival kapcsolatban, ma már tudjuk, hogy a szkizofrénia az agy megbetegedése.

Az emberi agy feladata többek között, hogy a szervezetet minden pillanatban tömegesen érő információkat megszűrje (elkülönítse a fontos információkat a kevésbé fontosaktól), ezeket az információkat feldolgozza, kiértékeli majd a feldolgozást, értelmezést követően megfelelő válaszokat szervezzen. Ezek a válaszok sokfélék lehetnek:

• belső válaszok: érzelmek, gondolatok,
• külső, kifelé irányuló válaszok: viselkedés, magatartás, problémamegoldás stb.
• Számos kutató úgy véli, hogy szkizofréniában az agy információfeldolgozási képessége sérült.

Ez megnyilvánul például a személyt érő ingerek kiszűrésének károsodásában is. Gyakori jelenség, hogy a szkizofréniában érintett személy más ingereket tart jelentősnek, fontosnak (esetleg veszélyesnek), mint egészséges társai, más ingereknek, tényeknek, eseményeknek tulajdonít jelentőséget. Ezeket kiemeli, felnagyítja, míg esetleg a valóság más elemeit figyelmen kívül hagyja az információfeldolgozás során. Ezt követően az idegrendszer ezeknek a kórosan kiemelt információknak megfelelő válaszokat (külső és belső válaszokat egyaránt) szervez, amelyek esetenként a valóság történéseinek nem megfeleltethetőek, nem szolgálják a személy alkalmazkodását.

Például, ha valaki egy üldöztetéses állapotban környezetének történései, objektumai közül egy olyan jelet emel ki, amely arra utal számára, hogy őt megfigyelik, netán bántani akarják, akkor a válaszreakciója félelem, menekülés, esetleg • súlyos és ritkán előforduló esetekben • támadás lesz.

A kóros észlelés és információfeldolgozás adhat magyarázatot a hallucinációkra is az elmélet szerint. A hallucinációk (valódi inger nélkül létrejövő kóros észlelések, például nem létező hangok hallása, szagok érzése vagy látomások) a saját belső világunkban egészségesen is megjelenő belső leképezések kóros értelmezései, amelyeket nem belső eredetűnek, hanem a külvilágból származónak él meg a személy. A téveszmék (kóros meggyőződések, amelyek nem felelnek meg a valóságnak) ezen hibás észlelésekre adott magyarázataként is felfoghatók.

Az információfeldolgozási problémák azt is eredményezhetik, hogy az érintett személy nem képes cselekedetei során azokkal egyidejűleg ellenőrizni, monitorozni saját magát, emiatt beszéde logikátlanná, viselkedése, gondolkodása kuszává és zilálttá válhat.

Emellett előfordulhat, hogy nem tud fontos és kevésbé lényeges dolgok között különbséget tenni. Ennek következtében alakulhatnak ki a szkizofrénia úgynevezett negatív tünetei: a késztetés hiánya, örömtelenség-érzés, motivációhiány, a mindennapi teendők elhanyagolása, károsodás a társas élet szerepeiben.

Az információfeldolgozás hátterében szakemberek szerint egy központi idegrendszeri ingerületátvivő anyag, a dopamin kóros működése áll, amely bizonyos agyi területeken fokozott, más agyi területeken csökkent mennyiségben van jelen az egészséges agyhoz viszonyítva.

Referenciák:

• Pszichiátriai az ezredfordulón. Szkizofrénia. Szerk.: Bitter István, Füredi János. Medicina, 2000.
• www.psychiatryonline.com
• www.nami.org

A Bristol-Myers Squibb nem vállal felelősséget a linkeken található információk tartalmáért.