Miért érdemes regisztrálni?
A betegség tünetei alapvetően öt csoportba oszthatók: pozitív, negatív, érzelmi életre vonatkozó (ún. affektív), megismerő funkciókra vonatkozó (ún. kognitív) valamint ellenségességi tünetekre.
A pozitív tüneteket azok a gondolatok, téveszmék és érzékelések jelentik, amelyek hozzáadódnak a világgal kapcsolatos szokásos élményekhez, tehát egyfajta „többletként” jelennek meg. Jellemző pozitív tünetek az érzékcsalódások, más néven hallucinációk. Ezek tulajdonképpen ingerek nélkül létrejövő, kóros észlelési állapotok, melyek valamennyi érzékszerv területén jelentkezhetnek, más pszichiátriai betegségben is előfordulhatnak. A szkizofréniában leginkább hallási hallucinációk fordulnak elő. Ezek többnyire a beteg cselekedeteit, gondolatait kommentáló hanghatások formájában jelennek meg. Ilyen állapotban az érintett személy úgy képzeli, hogy valaki irányítja és ellenőrzi gondolatait. Gyakran számolnak be a betegek saját gondolataik felhangosodásáról is. Előfordulhatnak még szaglási, látási, tapintási, íz-érzési hallucinációk, illetve kóros testérzések, ún. cönesztéziák. A kóros észleléseket a páciens gyakran maga is furcsának, sokszor ijesztőnek éli meg, a tünetek jelenléte magatartásának megváltozásához vezethet, mely a környezete értetlenségét, esetleg rosszallását váltja ki. Máskor a hallucinációk jellegüket tekintve „kellemesek” is lehetnek. Az érzékcsalódások másik, esetenként korábbi fázisban megjelenő formája, amikor a beteg a környezete ingereit, jelenségeit másképp, torzítva éli meg, bizonyos jelenségeket kiemel, azoknak nagyobb jelentőséget tulajdonít, egyfajta „túlérzékenységi” állapot keretében.
Szintén pozitív tünet a gondolkodás zavara, melyek egyik markáns képviselői a téveszmék. Ezek a hallucinációk megjelenéséhez képest gyakran későbbi fázisban alakulnak ki, mintegy megmagyarázva a kóros észleléseket. A téveszmék mindig az egyénre vonatkoznak, irreálisak, a beteget nem lehet meggyőzni ezek helytelenségéről. A téveszmék, más néven doxazmák sokfélék lehetnek. Érezheti úgy a beteg, hogy üldözik, bántani akarják (üldöztetéses, megfigyeltetéses, paranoid téveszmék), vagy hogy különleges képességekkel rendelkezik (nagyzásos, megalomán téveszmék). Kapcsolatban lehetnek származással (genealógiai téveszmék), vallásos tartalmakkal (religiózus téveszmék), feltaláló képességekkel (inventátoros téveszmék), vélt szerelemmel (erotomán téveszmék).
A gondolkodás zavarai a téveszmék mellett más formában is megjelennek. A világos gondolkodás a betegség korai szakaszában is nehézségbe ütközhet, zavaros, kusza gondolatok, furcsa képzettársítások jelentkeznek. Ezek következtében a betegnek nehezére esik a koncentráció, károsodhat a problémamegoldó-képessége, romolhat iskolai/munkahelyi teljesítménye.
A negatív tünetek között az érzelmi elsivárosodás, az ambíció megszűnése, a tompaság, közönyösség, a beszéd elszegényedése szerepel. A beteg elveszti minden érdeklődését a külvilág felé, fáradékony, a mindennapi élet egyszerű tevékenységeit (tisztálkodás, öltözködés, környezetének rendben tartása) is figyelmen kívül hagyhatja, segítségre szorul bennük. Korábban meglévő emberi kapcsolatait elhanyagolhatja, kezdeményezőkészsége csökken. Bár ezek a pozitív tünetekhez képest enyhébbeknek tűnnek, sikeres kezelésük többnyire mégis nehezebb, a beteg rehabilitációjának és re-integrációjának akadályát képzik.
Kognitív tünetekként tanulási és koncentrálási problémák, az észlelés, én-észlelés zavara, kusza gondolatok jelentkezhetnek. Összességében a szkizofréniában az információ feldolgozása károsodik. Bár a szkizofrénia a beteg korábbi intelligenciaszintjére nem hat negatívan, szellemi és munkateljesítményét jelentősen ronthatja.
Az érzelmi élet területén számos tünet jelentkezhet. Szorongás, alvászavar, rossz hangulat, depresszió, súlyos esetben öngyilkossági késztetés is felléphet. Jellegzetes az ambivalencia jelenléte, amikor a beteg ellentmondásos érzelmeket táplál egy konkrétummal kapcsolatban, s ez döntésképtelenséghez vezethet. Az érzelmi kettősség, bizonytalanság érzés a mindennapi funkciókat jelentősen károsíthatja.
Mindezek a tünetek jelentős mértékben megváltoztathatják a beteg viselkedését: enyhébb esetben csak furcsának, különcnek tartja őket környezetük, súlyos esetben, például a fenyegető jellegű érzékcsalódások, téveszmék hatására viselkedése ellenségessé, olykor agresszívvá válhat. Fontos megjegyeznünk azonban, hogy az agresszív cselekedetek gyakorisága szkizofrén betegek esetében lényegesen ritkább, mint a nem szkizofréniás populációban.
A pszichotikus állapotokra, így a szkizofréniára is jellemző a betegségbelátás hiánya. Ez azt jelenti, hogy a kóros lelki folyamatokat az érintett személy valóságként éli meg, s bár ezek gyakran szenvedést okoznak, mégsem tekintik őket orvosi problémának. Ez a kezeléssel való együttműködés hiányát eredményezheti. A pszichoedukáció, azaz a szkizofréniában érintett személyek „megtanítása” a betegségre, jelentősen javíthat a betegségbelátáson s így az együttműködésen is.
Forrás:
A Bristol-Myers Squibb Kft. nem vállal felelősséget a linken található információk tartalmáért!
