Az elmúlt években a rákbetegségek korai felismerésében, illetve kezelésében nagy előrelépés történt. A fejlesztéseknek köszönhetően a betegség ma már egészen korai stádiumában is fölismerhető. Ennek köszönhetően a betegeknek sokkal nagyobb az esélyük a gyógyulásra. Az új, hatékony gyógyszerek segítségével ma a rák már nem feltétlenül a halál szinonimája. Ezek a gyógyszerek nagyban hozzájárulnak a betegek teljes gyógyulásához, életük meghosszabbításához, illetve életminőségük javításához.
A Bristol-Myers Squibb tudósai és kutatói is azért dolgoznak, hogy új terápiás módszerekkel és készítményekkel tovább javítsák az eddig elért eredményeket. Ilyen újítások például az egyes páciensekre szabott, egyedi gyógymódok, illetve a korábbiaknál még céltudatosabban, egy-egy betegségfajtára kifejlesztett gyógyszerek. A rákkutatásban és a területhez tartozó gyógyszerészeti újítások kifejlesztésében a Bristol-Myers Squibb-et évtizedek óta a világelsők között tartják számon. Jelenleg a vállalat több mint egy tucat termékével járul hozzá a rákbetegek gyógyításához világszerte.

A rákról röviden

Az emberi test mintegy 220 különböző sejttípusból áll, amelyek mindegyike különböző feladatokat lát el. Minden sejt az emberi szervezet felépítéséhez és működéséhez szükséges teljes genetikai információt tartalmazza, ám ennek egy részét használja csupán. Egy izomsejtben például más gének aktívak, mint egy agysejtben.

A sejtek normális körülmények között szabályosan növekednek és osztódnak. A rák akkor alakul ki, amikor a sejtek működésének és osztódásának folyamatába hiba csúszik. Mivel több mint 200 sejttípus létezik, ennek megfelelően a ráknak is több mint 200 fajtája létezik. Ezek egyike sem kezelhető ugyanazzal a módszerrel. A rákos sejtek folyamatosan osztódnak, és olyan új sejteket hoznak létre, amelyekre a szervezetnek semmi szüksége. Az így képződő szövethalmazt nevezzük daganatnak.

A betegség kialakulása

Alapvető, hogy a sejtciklus fázisai, vagyis a sejt életszakaszai a megfelelő sorrendben következzenek, és a sejt csak akkor léphessen át egy következőbe, ha az előzőt tökéletesen befejezte. Ellenkező esetben a kromoszómák (DNS-molekulák) eloszlásában zavarok keletkeznek. A tumorsejteknél gyakran előfordulnak ilyen elváltozások.

Éppen ezért a sejtekben olyan ellenőrző mechanizmusok fejlődtek ki, amelyek meghatározott ellenőrző pontokon leállítják a sejtciklust addig, amíg az előző fázis tökéletesen le nem zárult. Így lehetőséget teremtenek a korrigálásra még azelőtt, hogy a DNS-állomány megkettőződik. Ilyenkor jutnak szerephez az úgynevezett daganatelnyomó fehérjék, amelyek nyugalmi állapotban tartják a sejtet - míg a DNS kijavítása megtörténik -, súlyos sérülés esetén pedig öngyilkosságra késztetik.
Ha a korrigálás kudarcba fullad, a sejt irányíthatatlanul osztódni kezd. A hibás utasítások minden utódsejtbe bejutnak. Így az eredeti hibás sejtből kialakuló tumoros sejtvonal halhatatlanná válik.
A daganatok kialakulásában az úgynevezett onkogének játsszák a főszerepet. Ezek olyan gének kóros változatai, amelyek normális esetben a megfelelő ütemű sejtosztódást szabályozzák. A rákkeltő anyagok hatására azonban sejten belüli onkogénné alakulhatnak át. Legalább öt-hat ilyen változásra van szükség ahhoz, hogy a sejtburjánzás elkezdődjön.

A tumorsejtek nem fejlődnek ki olyan mértékben, hogy elláthassák egészséges társaik feladatait. Csak osztódnak. Az egyre szaporodó sejttömeg kiszorítja a környéken lévő egészséges sejteket, és egyre növekvő csomót alkot. Így alakul az elsődleges daganat. Ahogy nő, kiépül a saját vérellátó rendszere is. Ezzel pedig elveszi a táplálékot az egészséges sejtek elől. Ennek a szakasznak már kívülről is jól érzékelhető jelei vannak. A beteg egyre gyengébb, és fogyásnak indul.

A daganatok egy része jóindulatú. Bár ez is kontrollálhatatlanul növekedik, nem tör be a szomszédos szövetekbe, és nem pusztítja el azokat. A jóindulatú daganatokat ugyanis egy hártya borítja, amely elszigeteli őket a környezetüktől, és általában lassan növekednek. Ezek többnyire eltávolíthatók, és legtöbbször nem újulnak ki. A belőlük származó sejtek nem szóródnak szét a szervezetben.
A rosszindulatú vagy rákos daganatokat szinte soha nem borítja határoló hártya. Ezek rendszerint gyorsan növekednek, és a környező szövetekbe is betörnek.

A rákbetegség négy alapvető stádiumát különböztethetjük meg. Az első stádiumban igen kicsi, úgynevezett elsődleges tumor alakul ki, amely még nem terjed. A második stádiumban a tumor már kissé nagyobb, és átterjedt a környéki nyirokcsomókra, illetve a közelben lévő szervekre vagy szövetekre. A harmadik stádiumban a tumor mérete még nagyobb, és már átterjedhetett akár távolabbi nyirokcsomókra, szervekre vagy szövetekre is. A negyedik stádiumban még nagyobbra nő, és átterjedt a szervezet más, távoli területeire. Minél korábbi stádiumban kezdik meg a gyógykezelést, annál nagyobb a gyógyulás esélye. Ezért fontos a rendszeres önellenőrzés és a részvétel a szűrővizsgálatokon.