A szkizofrénia első epizódja többnyire a késői kamaszkorban vagy a korai felnőttkorban jelentkezik. A betegség kezdetének átlagos időszaka férfiak esetében 15-25, nők esetében 25-35 éves korra tehető. Ebben az életkorban számos változással, kihívással néz szembe mindenki: középiskola tanulmányok megkezdése, amely gyakran a családtól való elszakadást is jelenti, kilépés a „nagybetűs életbe”, elhelyezkedés egy munkahelyen, párválasztás kérdései, növekvő felelősség • mind-mind a szellemi-fizikai-érzelmi megterhelés növekedésével jár. A kamaszkorra jellemző érzelmi-viselkedési változások emlékeztethetnek a bevezető időszak, az úgynevezett prodróma tüneteire, és gyakran nehéz megkülönböztetni őket egymástól.

Melyek ezek a jelek?

Megváltozott viselkedés, az iskolai vagy munkahelyi teendők elhanyagolása, motiválatlanság, következményes konfliktusok a szülőkkel, tanárokkal vagy éppen a barátokkal; érzelmi elbizonytalanodás, szorongás, furcsa, esetleg különc öltözködési, étkezési és egyéb szokások. E néhány példa is mutatja, hogy ezek a „tünetek” ( helyesebben: magatartásjegyek) szinte minden kamasznál előfordulnak kisebb-nagyobb mértékben és többnyire csak utólag, az első pszichotikus epizód kirobbanásakor lehet megállapítani, hogy valójában a betegség bevezető szakának, a prodrómának a tünetei voltak-e. Az elbizonytalanodás-érzés és a jelentkező szorongásos, motivációhiányos tünetek következtében a fiatal személyek gyakran sajátos „öngyógyító” technikákhoz folyamodnak, amelyek között leggyakrabban a különböző tudatmódosító szerek használata fordul elő. Az alkohol, a cigaretta és a kábítószerek ( elsősorban a stimulánsok és a kannabisz) használata ugyan önmagában nem okoz szkizofréniát, de érzékenyített idegrendszer esetén a tudatmódosító szerek pszichotikus állapotot idézhetnek elő akár egyszeri alkalmazás után is. Ez az egyszeri pszichotikus állapot akár rövid idő alatt elmúlhat maradványtünetek nélkül, de a folyamat szkizofrénia-szerű állapotba is torkollhat. Nincs bizonyíték a kábítószerek használata és a szkizofrénia kialakulása közötti ok-okozati összefüggésre; azaz a kérdés így is feltehető: nem tudjuk, hogy a kábítószer fogyasztás a prodróma oka vagy a prodrómában jelentkező tünetek következménye.

A bevezető szakban gyakran nem is tárhatók fel egyértelmű kiváltó események, stressz-faktorok, amelyek végül megelőzik az első pszichotikus epizód kirobbanását. Ezt azért fontos hangsúlyoznunk, mert a betegek és hozzátartozóik sok esetben keresik ezeket a kiváltó okokat, eseményeket, „bűnbakokat”. Időnként megtalálhatók, súlyos vagy kevésbé súlyos trauma, megterhelő életesemény formájában, máskor nem.

Az első epizód időszaka a tervek, a vágyak és a remények korszaka többnyire • a betegség miatt esetleg megszakadó tanulmányok, elveszített munkahely vagy kudarcba fulladt párkapcsolat legalább akkora érzelmi megterhelést jelent, mint a betegség tünetei önmagukban. A heveny tünetek többnyire orvosi, leginkább kórházi beavatkozást igényelnek. A kórházi, legfőképpen a pszichiátriai kezelés stigmája, az akut felvételes osztályok atmoszférája további pszichés terhet ró a betegekre, és esetleg a betegség és a kezelés elutasításához vezet. A tünetek kezelésére alkalmazott gyógyszerek hatékonyak, a szenvedést okozó tünetek enyhüléséhez vezetnek, ám időnként az általuk okozott mellékhatások akár azt is eredményezhetik, hogy a beteg elfordul a terápiától. Emiatt is fontos, hogy hatékony, tolerálható gyógyszerekkel kezdődjön meg a pszichotikus betegek gyógyítása már az első epizód alkalmával. Ez a záloga a gyógykezelés és a szükséges fenntartó kezelés elfogadásának.

Segítséget kell nyújtani az alábbi felmerülő kérdésekben is: miért pont én betegedtem meg? Mi lesz a terveimmel? Mit szól a környezetem a bekövetkezett változásokhoz? A szkizofréniával élő személyek lelki vezetése, pszichoterápiás gyógyítása és a betegséggel kapcsolatos széles körű felvilágosítása, a pszichoedukáció elengedhetetlen eszközei a segítségnyújtásnak.

 Ahogyan a hozzátartozók megélik

A prodróma és az első epizód a családtagok, hozzátartozók és a beteg környezetében élők számára is nehéz időszak. A kezdeti időszak tüneteit gyakran értetlenség fogadja a részükről, mindennapossá válhatnak a konfliktusok. A pszichózis kirobbanásakor fellépő krízishelyzet félelmet, ijedtséget vált ki, a lehetséges diagnózisok, az információhiány, a betegséget övező félrevezető, téves információk szorongásaikat tovább fokozzák.

Mivel a szkizofrénia diagnózisának felállítása komplex, hosszú folyamat, a pontos diagnózis felállításáig bizonytalanságérzésük tovább fokozódhat, időnként türelmetlenné válhatnak. A betegség következtében kialakult élethelyzeti nehézségeket, hozzátartozójuk esetleges átmeneti funkciócsökkenését, terveinek megakadását kudarcként, veszteségként élik meg.

További gyakori jelenség a bűnbakkeresés, illetve önmaguk hibáztatása. Ezekben az esetekben fontos eloszlatni azt a téves elképzelést, hogy a szkizofrénia a nem megfelelő szülői nevelés vagy egy bizonyos kiváltó tényező eredményeképp létrejövő betegség. Ha már megszületett a diagnózis, a betegség tagadása nem csak a pácienst, hanem a közeli hozzátartozóit is elérheti, és ez orvosváltáshoz is vezethet a diagnózis megváltoztatásának reményében. Mindenki másképpen dolgozza fel, ha szerette egészségi állapotával kapcsolatban rossz tényekkel kell szembesülnie. Sokszor évekbe telik, amíg a hozzátartozók képessé válnak a szkizofrénia tényének elfogadására és adaptív viselkedési formákat alakítanak ki, amelyek kedvezően befolyásolják a betegség kimenetelét. A diagnózis elfogadása mellett megtanulják felismerni a figyelmeztető jeleket, és időben segítséget kérni, valamint krízishelyzetek esetére stratégiát dolgoznak ki. Információt gyűjtenek a betegségről és a beteg családtagjuk mellett saját lelki egyensúlyukkal is törődnek, sok országban, néhány hazai településen is önsegítő hozzátartozói csoportokat szerveznek, ahol megoszthatják egymással tapasztalataikat. Összességében hatékonyan alkalmazkodnak egy új élethelyzethez, ám ehhez a folyamathoz segítségre, támogatásra és megfelelő, hiteles információkra van szükségük.

Referenciák:

• Kuispers-Leff-Lam: A szkizofrénia családgondozása.
• Gyakorlati útmutató. Coincidencia Kft, 2001.
• www.psychiatryonline.com
• www.lelekbenotthon.hu
• www.nami.org
• www.ec.europa.eu